margómama

Sziasztok! Szüli- és névnapi verseket írok. Barátaim beszéltek rá, hogy tegyem közzé blogban. Hát meglátjuk, hogy tetszenek -e??????????

Friss topikok

  • Vajda Noémi: Fodor Emese: Szeretném, ha szeretnél ... (2008.07.29. 03:01) Ibolyanéninek
  • Anita: Mama!Köszönjük,hogy gondoltál ránk és ilyen szép verset írtál nekünk.Nemsokára harmadjára is látha... (2008.07.11. 19:07) A lányoknak Sopronba
  • Koresz: Köszönöm szépen Anci, nagyon aranyos vagy! Szilvia nagyon helyeselt az utolsó előtti mondatnál is!... (2008.07.03. 07:07) Kornélkának
  • Cipike: Igaz, bár én nem emlékszem ezekre, mert hát hogy is emlékezhetnék, amikor én még sehol sem voltam.... (2008.04.22. 08:56) Köszöntő Ilonámnak
  • margómama versei: Köszönöm szép szavaidat, és a biztatásodat. üdv Margómama (2008.04.04. 17:15) Cipuskának szülinapra

Ilonámnak

2007.11.11. 09:22

szerző: margómama versei
Ezt a verset azért kapja az én testvérem, mert mindíg. minden versemet megdicsérte. Ezért ajándékba kapja ezt a verset.


53. évében jár,
ő az én Ilonám.
Komaasszonyom és szomszédom,
a férje az én sógorom.

Szépen élünk egymás mellett,
körülbelül 30-éve.
Jóban, rosszban együtt vagyunk,
és egyben van az udvarunk.

Kimért és egyenes nő,
de Péter a fejére nő
Inkább választja a hallgatást,
mint a családi vitát.

Nem tehet ő róla,
hisz ezt örökölte.
Az anyukánk volt ilyen,
irigylem is érte.

4 unokában gyönyörködik,
hogy távol vannak szomorkodik.
Igaz! gyakran hazajönnek,
széjjel is hagynak szinte mindent.

De ő szívesen takarít,
a gyerekek után bármit.
Nagyon imádja őket,
egytől-egyig mindet.

Lelkes ő a Bankszakmában,
sokan keresik őt napjában.
Hol itthon, hol az irodában,
s vigan szaladgál a Fordjával.

Ő az én nővérem,
akire bizony felnézek.
Bárcsak én lehetnék ilyen,
de nem mi választjuk génjeinket.

Ilonám ezt a verset azért kaptad tőlem,
mert én nagyon szeretlek téged.
Igaz! én ezt sose mondtam,
de leírom , - igy gondoltam.

Leírom, mert így könnyebb elmondani,
hogy nélkületek nem tudnék létezni.
Köszönöm hogy együtt építkeztünk,
és azt, hogy ezt együtt élvezzük.

Kívánom, hogy sokáig legyen így,
és azt is, hogy mindenki legyen rám irígy.
Mert senkinek sincs ilyen testvére,
csak nekem már 51-éve.




4 komment

Szilvikémnek

2007.11.08. 13:10

szerző: margómama versei
Draga kicsi menyemnek irtam ezt a verset születésnapjára.


Nagyecsedi születésű kicsi lány,
őt szereti az én Kornélkám.
Tetszik nekem ahogy élnek,
sokáig igy lesz nagyon remélem.

Kicsike de nagy a lelke,
ha megbántom szeme se rebben.
Türelmesen végighallgat,
s nekem sokszor igazat ad.

Apró, piciny kezeivel,
a lakását szépen rendezi el.
A virágokat imádja,
megis veszi ha kivánja.

A fikuszt szereti a legjobban,
tele rakná a lakást de hogyan??
Szépen élnek és boldogan,
s mind a 2-en dolgoznak.

Szilvikém! 30-éves lettél,
szeretném hogy te is anya légy.
a leghálásabb feladat,
ami egy életre kihat.

Nem sürgetlek kívárom én,
csak sokáig imádjam én.
Mert telik az idő nekem is , neked is,
és a pillanat nagyon hamar eltelik.

Születésnapod van Szilvikém,
kivánom hogy boldog légy.
Várom már az unokát,
élj sokáig Kornélka oldalán.

2 komment

Évicének

2007.11.08. 12:51

szerző: margómama versei

Ezt a verset egy aranyos szomszédomnak írtam sok szeretettel.


Gurul a peugeot , gurul csendesen,
hál' istennek balesetmentesen.
Kicsi lány vezeti,
aki a szomszédban lakik.

Kicsi, csinos, rendes nő,
és várja, hogy eljöjjön a nagy Ő.
Hajadon még, de ő ezt nem bánja,
a fiatal éveket jól kihasználja.

Buliba és lagziba jár,
az utóbbiban dolgozik ám.
Felszolgáló 7-ed magával,
mindenki elégedett a modorával.

Igyekszik, és tud is bizonyitani,
míg észre nem veszi valaki.
Kopogtat az ajtón tán a szerelem,
talán X Y személyében.

Kóstolgatják, puhítják egymást,
kell, hogy valaki elfelejttesse a magányt.
Tetszik neki ez a srác,
szívesen godol rá.

27-éves csak egyszer lehet az ember,
és ezt te most megérted.
Megértél már sok bánatot, bosszúságot.
felejsd el a sok hazugságot.

Kívánom, hogy találd meg a párod,
és éld át az anyaságot.
Fogadd el a jókívánságom.
és mindezekhez jó egészséget kívánok.

Szólj hozzá!

November

2007.11.08. 12:07

szerző: margómama versei


Novemberi szél fúja azt a pár levet  fán,
Ami még ott maradt az első fagy után.
Fázósan bebújunk a kabátba,
S jó meleget csinálunk a szobába.

Szomorú vagy te november,
Az 1-je halottak napjával kezd.
Az emlékezés hónapja ez,
Gyertyát gyújt ma sok ember.

Fájdalmasan gondolunk a múltra,
S hogy milyen hamar keltek útra.
Innen senki sem tér már haza,,
A virágokat a tél behavazza.

2 komment

süti beállítások módosítása