margómama

Áprilisi tréfa volt talán?
hogy megszületett a második leány.
Kicsi volt és beteges,
azt hitték a másnapot sem éri meg.

De hál' Istennek nem így lett,
köztünk van már ötvenhárom éve.
De nem haladok nagyon előre,
A 19345- nap simán megduplázódhat.

Emlékszel? Mikor elloptad a cumimat?
ami megkötve volt a nyakambam?
De te húztad, majd megfulltam,
csak az enyémet akartad.

Emlékszel? Mikor elütöttél a Wartburggal?
s te az öledbe vittél be?
Sütöttél nekem bundáskenyeret,
amit sosem felejtek el.

Emlékszel? Mikor apu főzött húslevest,
de nem ízlett senkinek.
a szánkban hortuk kifelé,
a tél kellős közepén.

Emlékszel? Mikor Péter udvarolt?
Őriztelek, kész unalom.
De anyukánk igy akarta,
kettesben titeket nem hagyhat.

Emlékszel? Az öt kis apróságra,
meg a sok-sok kiskacsára?
Szenyvízakna az udvaron,
tavasszal az orgona illatok.

De jó így a mútban elmerengni,
s egy kicsit emlékezni.
Köszönöm, hogy vagy nekem ,
az ISTEN sokáig éltessen.

Április-4 nagy ünnep volt rég,
és sokan emlékszünk rá még.
Lobogott a nemzeti szinű zászló,
és mozgalmi dalokat adott a rádió.

Nekünk ünnep maradt ez a nap,
hisz ekkor született meg Cipuska.
Ő  a legkisebb unoka,
és anyukánk nagyon imádta.

Eltelt azóta sok-sok év,
felnőtt gyönyörű nővé ért.
Hosszú haja hol szőke, hol barna.
Mindent elérne amit akarna.

Vágyakozik ő már egy társra,
de valahogy még nem jött el a párja.
Pedig ő a legszebb a környéken,
és nagyon bízik a jövőben.

Ha benevezne a szépségversenybe,
a nyertes biztosan ő lenne
Csak ámuldozna Fásy Ádám,
a többi cicababa láttán.

Cipuska! Most a tréfát félreteszem,
sok-sok jót kívánok Neked.
Találd meg mihamarabb a párod,
BOLDOG SZÜLINAPOT KIVÁNOK