Régmúlt idők emlékeit idézem fel ezzel a versemmel. Köszöntöm a ballagó diákokat. Kitartást, türelmet, és jó egészséget kívánok a továbbtanuláshoz.
Ballag már a vén diák tovább tovább..........
énekeltük mi is hajdanán.
De rég volt nem is tudom tovább,
Majd szombaton újra meghallom talán.
Más volt a mi diákéletünk,
kicsit szegényesebben öltözködtünk.
Nem volt egyforma a ballagóruhánk,
de mi is sirtunk, hogy elhagyjuk egymást.
Más lett ma már a világ,
ballagó ebéd mindenkinek kijár.
A virág nem a kertben terem,
s a virágboltos hízik rendesen.
De szépek is a mostani fiatalok,
csinosak, szemük szinte ragyog.
nekünk a legszebb lesz most Zsazsa,
hisz szombaton ő is elballag.
Kirepül a kis családi fészekből,
innentől kezdve nagyon repül az idő.
Pihenj, és aludj sokat ha lehet,
mert ősszel ezt mind elfelejtheted.
Várjuk hát a szombatot,
és hidd el,mind ott leszünk.
Hogy veled eggyütt érezzük,
amit mi már átéltünk.
Ballagásod alkalmából,
nefelejkezz el a Mamákról, és a Papákról.
Hisz neked már egyik sincs,
ami másoknak még nagy kincs.
Vigyél ki a temetőbe,
egy-egy szál virágot,
hogy segitsenek téged,
ezen a világon.
Hidd el ők is ott lesznek,
és veled eggyütt örülnek.
Mikor megszólal a Himnusz,
majd minden eszedbe jut.
Ballagj hát te kicsi lány,
rád tudom sok jó vár.
Legyünk rád is mindig büszke,
és gondolj sokat a nagynénikre.
Hisz mi vagyunk a ti Mamátok,
és mi nagyon-nagyon imádunk.
Téged is és Bibust is ,
örökre szivünkbe őrizzük.
Szóljon hát a szerenád,
zendüljön a nóta.
Hosszú évek óta,
mindenki ezt dalolta.
Ballag már a vén diák tovább, tovább................