Ezt a verset azért kapja az én testvérem, mert mindíg. minden versemet megdicsérte. Ezért ajándékba kapja ezt a verset.


53. évében jár,
ő az én Ilonám.
Komaasszonyom és szomszédom,
a férje az én sógorom.

Szépen élünk egymás mellett,
körülbelül 30-éve.
Jóban, rosszban együtt vagyunk,
és egyben van az udvarunk.

Kimért és egyenes nő,
de Péter a fejére nő
Inkább választja a hallgatást,
mint a családi vitát.

Nem tehet ő róla,
hisz ezt örökölte.
Az anyukánk volt ilyen,
irigylem is érte.

4 unokában gyönyörködik,
hogy távol vannak szomorkodik.
Igaz! gyakran hazajönnek,
széjjel is hagynak szinte mindent.

De ő szívesen takarít,
a gyerekek után bármit.
Nagyon imádja őket,
egytől-egyig mindet.

Lelkes ő a Bankszakmában,
sokan keresik őt napjában.
Hol itthon, hol az irodában,
s vigan szaladgál a Fordjával.

Ő az én nővérem,
akire bizony felnézek.
Bárcsak én lehetnék ilyen,
de nem mi választjuk génjeinket.

Ilonám ezt a verset azért kaptad tőlem,
mert én nagyon szeretlek téged.
Igaz! én ezt sose mondtam,
de leírom , - igy gondoltam.

Leírom, mert így könnyebb elmondani,
hogy nélkületek nem tudnék létezni.
Köszönöm hogy együtt építkeztünk,
és azt, hogy ezt együtt élvezzük.

Kívánom, hogy sokáig legyen így,
és azt is, hogy mindenki legyen rám irígy.
Mert senkinek sincs ilyen testvére,
csak nekem már 51-éve.